A mi kis közös életünk 96' augusztusában kezdődött, ahogy a "nagykönyvben" megvan írva, bál, tánc, beszélgetés, aztán amikor búcsúra került a sor, én mint a jó nevelt kislány nem engedtem hogy haza vigyen, mert nekem azt tanították, hogy idegen autójába nem szabad beleülni... hát így én jobbra el, István balra el! Persze elérhetőséget nem cseréltünk... minek is az? :) Majd jött a nagykönyv átírása! :) Az ismerősét akivel a bálban volt én is ismertem! Megkértem, hogy juttassa el a címemet Istvánnak, de közben nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy van e barátnője... így a jó öreg telefonkönyvtől kértünk segítséget ill. Noémi akivel én mentem a bálba! Telefonszám megvan, már csak bátorság kell, hogy fel is tárcsázzam, nővére vette fel, aki szintén jelen volt a bálban! Barátnő nincs, levél érkezni fog, hétvége lefixálása, szombaton discó! húú, de vártam a szombatot kínkeservesen telt az idő, de csak eljött a szombat is, és István is! Nahát innentől kezdve elválaszthatatlanok vagyunk! :)
Azt hiszem lesznek még ilyen hosszú bejegyzéseim... no sebaj...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése